A g?r?g n?p t?rt?net?b?l

A gorogok (onjeloles—hellenek) azok az emberek, akik Gorogorszag, Ciprus fo lakossagat alkotjak. A gorogok nevet az okorban a romaiak adtak nekik a del-olaszorszagi gorog gyarmatositok egyik kis torzsenek neve utan. A gorog nemzet KR. E. 12. szazad korul kezdett kialakulni . Gorogorszag legregebbi lakosainak, a Pelasgiaknak a kis-azsiai ujonnan erkezokkel (Tirsens, Carians stb.), akik viszont a Deli Ural sztyeppeibol (ahol a legregebbi indoeuropai kozosseg alakult ki), valamint a Balkan-felsziget eszaknyugati reszebol szarmazo torzsekbol szarmaztak, amelyek akkor foleg negy torzsbol alltak: Achaeusok, ionok, Aeoliak, Dorians es nehany mas, kisebb.

A gorogok egy magas polgarosodott tarsadalom vezetoi voltak, nagy kulturalis hatassal voltak a szomszedos nepekre, osztonoztek anyagi termelesuk fejlodeset es hozzajarultak a kezdetleges kozossegi rendszer felbomlasahoz. Az osztalytarsadalom elsosorban ott keletkezik, ahol az osi mesterseges ontozes kialakult, az osi mezogazdasagi civilizaciokhoz szorosan kapcsolodo teruleteken. Az emberek uj tarsadalmi formaciora valo atterese szamos okbol kapcsolodott, elsosorban a gazdasag es a technologia progressziv formainak fejlesztesevel. Az osztalytarsadalom korszakanak emberi tevekenysegenek ez a aspektusa tukrozodik a regeszeti anyagokban – a fazekassag, a vas mezogazdasagi eszkozok elterjedeseben. Ezenkivul a regeszeti anyag elenk kepet fest az osztalyok eleterol. Az osztalytarsadalom megjelenese a varosok megjelenesevel, a nagy epiteszeti strukturak epitesevel, az iras terjedesevel, a luxus peldatlan felhalmozodasaval es a penz megjelenesevel jar.

Az okori gorog nemzetiseg kialakulasanak tortenetenek kulonfele aspektusairol a legfontosabb informaciokat az osi irodalmi hagyomany tartalmazza-az okori irok muvei, amelyek tobbe-kevesbe teljes formaban jottek le korunkba, dokumentacios forrasok: rendeletek, torvenyek, szerzodesek, dedikaciok stb.; anyagi muemlekek: epuletek, eszkozok, fegyverek, haztartasi cikkek maradvanyai; adatok az okori gorog nyelvbol. A regeszeti felfedezesek sok uj dolgot adtak a varos tortenelmenek tanulmanyozasaban. Ki vallalta a hissarlyk-hegy asatasait Kis-Azsiaban, G. Schliemann 1871-ben . felfedezte az osi Troja maradvanyait es szamos telepulest, amelyek korabban leteztek. A Mycenae es Tiryns asatasai soran Schliemann hatalmas mennyisegu anyagot talalt, amely lehetove teszi egy kulonleges mukenei kulturarol valo beszelgetest. 1900-ban Arthur Evans angol regesz egy palota maradvanyait talalta meg az osi Knossos helyen, amely lehetove tette szamunkra, hogy beszeljunk a Kretai kulturarol, amely idosebbnek bizonyult, mint a mukenei.

Az irodalmi muvek kozul a gorog torteneszek munkai kulonosen ertekesek. Az okori tortenetiras az okori eposzban gyokerezik, amelyet olyan hires versek kepviselnek, mint az Iliasz es az Odusszea. Ez az informacio a boeotian parasztsag eleterol a rabszolgatarto tarsadalom kialakulasa soran a Boeotian kolto Hesiod verseiben talalhato – "Works and Days", "Theogony".

A Kretai-mukenei idoszakrol szolo tudomanyos elkepzelesek elsosorban Regeszeti adatokon alapulnak. Az asatasok kimutattak, hogy Kreta teruleten a neolitikum kezdete a Kr.E. 6.
– 5. evezredre nyulik vissza. A Kr.e. 3. evezred elejen es 1. feleben. Kretan atmenet van a kobol a rezbe, majd a bronzba. E. 2. evezred elejere az ugynevezett "palotak" legosibb strukturai Knossosban, amelyek unnepi helyisegek, muhelyek, raktarak stb., ezt kovetoen tobbszor ujjaepitettek. Ezenkivul a Kretai varosok (a modern Torokorszagban) es a telepulesek maradvanyai a kesobbi idoszakokhoz tartoznak. A kovetkezo evszazadokban kreta anyagi kulturaja, amint azt szamos muveszi termek, fresko, edeny, eszkoz stb., a "palotakban" megtisztitva tovabb fejlodik. E. 2. evezred 2. negyedeben viragzott a Balkan-felszigeten, a Kr.E. 2. evezred elso evszazadaitol kezdve. E., Kreta eros befolyasa alatt a Peloponneszoszban (Mycenae, Tiryns stb.) es Kozep-Gorogorszag, amely akkor eri el legnagyobb fejlodeset, amikor maga a Kretai kultura mar hanyatlasi idoszakba lep. Ennek a kulturanak a hordozoi nyilvanvaloan a gorog torzsek osei voltak. Kreta kulturaja jol ismert hatassal van Kis-Azsia partjara,ahol az ugynevezett trojai kultura Troy varosanak kozpontjaval fejlodik. Miutan elterjedt az Egei-medenceben, a Kretai kultura uj vonasokat szerez, amelyek megkulonboztetik muemlekeit a kretaban talalhatoktol. Ez okot ad arra, hogy nem egy kreta kulturajanak, hanem a Kretai-mukenei kulturanak nevezzuk. A Kretai-mukenei targyak egyedi leleteit Egyiptom, Sziria, Palesztina, Ciprus szigeten, Szicilia partjain, Del-Olaszorszagban, Del-Franciaorszagban, a Fekete-tenger partjain talaltak meg. A teruleti eloszlas ilyen skalajaval a Kretai-mukenei kultura azonban csak a lakossag korlatozott koret fedte le. Ennek a kulturanak a kozpontjai egyutt elnek az anyagi elet sokkal primitivebb formaival e teruletek lakossaganak nagy reszeben. Kreta muemlekeinek osszehasonlitasa Egyiptom muemlekeivel es a ket folyo orszagaival azt sugallja, hogy Kr.E. 2. evezredben Kretan volt egy osztaly rabszolgatarto tarsadalom. E. 14.-13. szazadtol kezdve a Kretai-mukenei kultura tovabbi fejlodese megszunik. Santorini (Tyra) kitorese 1380 korul ahhoz vezetett, hogy a Kretai-mukenei kultura csokkent, ez az esemeny alaasta a helyi lakossag "hatalmas istenekbe" vetett hitet, nagyreszt elpusztitotta az okori Gorogorszag, Kreta, Egyiptom gazdasagat. A 2. evezred vegen es az 1. evezred elejen az anyagi kultura teruleten bizonyos tipusu regresszio figyelheto meg. Ennek oka a Balkanon megnyilvanulo nagy torzsi mozgalmak voltak.

Homerosz versei, amelyek letrehozasa a Kr.E. 8.
– 7. szazadbol szarmazik, a gorog tarsadalom fo informacioforrasa a primitiv kozossegi rendszer bomlasa es a rabszolgatarto kapcsolatok eredete soran. A versek olyan dalokbol alltak, amelyek mindegyike kulon-kulon is eloadhato, mint onallo tortenet egy adott esemenyrol a karakterek eleteben. El lehet kepzelni, hogy az enekes-mesemondot (amelyet az okori gorogok aed-nek, kesobb rapszodianak hivtak) felkertek, hogy enekeljen bizonyos reszeket (dalokat) hosszu, esemenyes versekbol az unnepeken. Ha az unneplok hallani akartak az okori Troja, az enekes lot falai alatti hosi tettekrol, kithara hangjai enekeltek a trojai haborurol, amely a "rezbevonatu" Achaeusok (gorogok) kozott tort ki, akik Gorogorszagbol "fekete oldalu hajokon" hajoztak Kis-Azsia partjaira, ahol volt egy gyonyoru "erodfalu" Troja (Ilium) es szulovarosuk vedelmezoi, bator trojai harcosok.

Az akkori gorog tarsadalom abban a formaban, amelyben a versekben tukrozodott, tovabbra is megorzi az altalanos strukturat. Nemzetsegek, phratries, egyesuletek tobb nemzetseg, es philae (torzsek) a fo tarsadalmi megosztottsag meg mindig teljes mertekben megorizte jelentoseget. A homeroszi tarsadalom nem ismerte a fold magantulajdonat, nem ismerte a fejlett munkamegosztas es a fejlett csere rendszeret, a verviszaly szokasa meg nem maradt fenn benne, es a pan-indoeuropai torzsi rendszerben rejlo egyeb elemek tovabbra is fennalltak. Ugyanakkor a homeroszi idoszakban a vas fokozatosan nemesfemre valik (jon az ugynevezett" vaskor", amely a Deli Ural osi metallurgistaibol szarmazik), amely kifejezte a homeroszi tarsadalom hatalmas elonyet a Kretai-Mukeneihoz kepest. A gazdasagi elet a mar viszonylag fejlett mezogazdasagon es szarvasmarha-tenyesztesen alapult. Altalanossagban elmondhato, hogy a homeroszi idoszak gazdasaga termeszetesen zarva volt. A versekben (foleg az Odusszeaban) egyes esetekben kereskedoket emlitettek, de altalaban nem gorogok, hanem foniciaiak voltak. Professzionalis kezmuvesek is megjelentek. Bar ennek az idoszaknak az anyagi kulturaja alacsonyabb volt, mint a Kretai-mukenei, de az elozotol olyan technikai eredmenyeket orokolt, mint a fazekaskerek, a vazak festesenek technikaja stb., amely hozzajarult a vizi jarmu tovabbfejlesztesehez. Az epitoipar, a fazekassag es a tengeri uzlet fejlodott. Ezen a gazdasagi alapon elkerulhetetlenul megtortent az osi torzsi rendszer bomlasa. Az osi arisztokracia elszigetelt volt. Az arisztokratikus harcosok, a szokasos eberekkel ellentetben, szekereken harcoltak, amelyek eloszor jelentek meg a Deli Ural teruleten. A nemesseg kapja a legtobb hadizsakmanyt. Nagy hazakban el, termofolddel, de a lakossag nagyreszt tovabbra is szabad gazdalkodokbol allt. A kozosseg tagjai kozott egyreszt voltak olyan emberek, akik elvesztettek foldjeiket, masreszt – tobb kiosztast koncentraltak a kezukbe. A tarsadalmi letra aljan voltak metanasztok, olyan emberek, akik valamilyen okbol megszakitottak kapcsolataikat kozossegukkel, ezert megfosztottak oket vedelemtol, parasztok, vegul rabszolgak. A homeroszi tarsadalomban a rabszolgasag patriarchalis jellegu volt. Viszonylag keves rabszolga volt (az Odusszeiaban a rabszolgakra valo hivatkozasok gyakoribbak, mint az Iliadban), koztuk a nok dominalnak, akiknek munkajat a haztartasban hasznaljak. A homeroszi tarsadalom meg nem ismerte az allamot a szo valodi ertelmeben. Ebben az idoszakban nagy jelentoseggel birt a torzsi vezeto (basilei), a venek tanacsa (bule) es a Nepi Gyules (agora), amely a kozosseg osszes szabad tagjabol all. A tarsadalmi differencialodas novekedesevel a nepgyules es a torzsi vezeto fokozatosan elvesztette korabbi jelentoseget. A venek tanacsanak jelentosege megnott, amely most nem venekbol, hanem nemesekbol es gazdagokbol allt.

A trojai haboru oka Helen, Mepelaus kiraly felesegenek Parizs —Alexander, Priam trojai kiraly fia elrablasa volt. Menelaosz melyen megsertodott, es sok kiraly es harcos segitseget kerte. Kozuluk olyan hires harcosok voltak, mint Diomedes, Odysseus, Ajax es a hosok legbatrabb – Achilles, a Thetis istenno fiatal fia, a bator Myrmidonok vezetoje. Az akhajok hadjaratat Menelaosz idosebb testvere, Agamemnon, Mukene es Argosz kiralya vezette. Az Akhaj harcosok elfoglaltak a Troja es a tenger kozotti siksagot, partra vontak a hajokat es felallitottak taborukat, ahonnan sorozatokat keszitettek, kis telepuleseket fosztogattak es pusztitottak. Troy ostroma kilenc evig tartott. A tizedik evben volt egy veszekedes ket vezeto – Achilles es Agamemnon. Agamemnon kiraly, arrogans es kapzsi, megsertette Krisztust, Apollo Isten papjat, mivel nem volt hajlando elfogadni tole a valtsagot, amelyet a pap hozott elfogott lanyaert. Chrysus panaszkodott Apollonak, es o, aki duhos volt az Achaeusokra, erthetetlen pestist kuldott rajuk, Achilles, aki meg akarta tudni az Achaean katonak halalanak okat, talalkozot hivott ossze, ahol Calchas jovendomondo mindenkinek feltarta Agamemnon bunosseget, mondvan, hogy Apollo akarataval Chrysus lanyat vissza kell adni apjanak. A felduhodott Agamemnon kovetelte Briseist, akit korabban Achilles-nek adtak, foglya helyett. Felhaborodott Achilles felajanlotta, hogy erovel oldja meg a vitat, de Athena istenno visszatartotta. Kijelentette, hogy sem o, sem katonai nem vesznek reszt a csatakban. Miutan visszahivta a Marmidoniakat, visszavonult a satraba. Agamemnon kiraly Zeusz javaslatara ugy dont, hogy csatat indit a trojaiakkal. Azonban eloszor azt akarja, hogy teszteljek a hangulat az Achaean harcosok es felkeri oket, hogy haza. A vezetok felhaborodasara a harcosok boldogan rohannak a hajokhoz, felkeszulve arra, hogy azonnal elinditsak oket. Ezutan Agamemnon osszegyujti a csapatok tanacsat, amelyen Thersites, a legrondabb Achaeans, aki Troy kozeleben erkezett, a hetkoznapi katonak erdekeinek vedelmeben jar el. A ravasz Odusszeusz kiraly meggyozest es erot hasznal az akhajok befolyasolasara, a Therszitakat pedig egyszeruen gyava beszedekert verik meg. Mindezen esemenyek leirasat a vers nyito dalai tartalmazzak.

Конец ознакомительного фрагмента.