Az alb?n n?p t?rt?net?b?l

Az albanok az Albaniaban elo emberek, Koszovo (Oroszorszag nem ismeri el Koszovot kulon allamkent), Macedonia, Szerbia, Montenegro, vannak Alban diaszporak mas orszagokban, kulonosen Olaszorszagban, Nemetorszagban, Svedorszagban, Franciaorszagban es mas orszagokban. Az Alban nyelv dialektusai es a Neprajzi jellemzok szerint az albanok gegekre (eszakon, Shkipenia a Geg nyelvjarasban) es Toskovra (delen, Shkperia a Toskov nyelvjarasban) oszlanak. Az albanok antropologiai tipusai kozul a brachycephalic (Dinari vagy Adriai antropologiai tipus) ervenyesul (kulonosen eszakon es keleten). Az " albanok "nev az albus – latinul" feher "es az alp –" magas hegyi " kelta szobol szarmazhat, ezert az Alpok hegyei, nemet. Alpen, Francia. Alpes, ital. Alpi. Vagyis az "albanok" nev mas nepek szamara a feher magas hegyek lakoit jelentheti. Feher ho es jegsapkak gyakran megfigyelhetok a hegyek csucsain.

Nyilvanvaloan voltak kapcsolatok a kaukazusi Albania (egy osi allam Kelet-Kaukazusban) es a balkani Albania (modern) kozott is. Az albanok indoeuropaiak, kozel allnak az eltunt Illirekhez, Messapakhoz es Trakokhoz. Az illirek osi indoeuropai torzsek a Balkan-felsziget eszaknyugati reszen (dalmatak, Ardiak, Pannoniak stb.), valamint az Apennine-felsziget delkeleti reszen (Iapigi, Messaps stb.). Illir nyelv, az indoeuropai nyelvcsalad kulon aga. Ket fajta kepviseli: Balkanoillyrian (a Balkan-felsziget eszaknyugati reszen) es Messapian (a Kr. E. 6. szazad feliratai E.-1. szazad, Olaszorszag delkeleti reszen fedeztek fel) nyelvek.

A 3. szazad vegetol az ie 1. szazad vegeig az Illireket a romaiak meghoditottak es romanizaltak. A Messapes del-olaszorszagi torzsek, akik valoszinuleg Kretarol vandoroltak KR. e. 10.
– 9. szazadban. Trakia egy tortenelmi regio a Balkan-felsziget keleti reszen, az Egei-tenger, a fekete-Marmara-tenger kozott (az osi lakossag nevebol – trakok). Trakok, az osi indoeuropai torzsek egy csoportja (dakok, Audris, Getae stb.), akik a Balkan-felsziget eszakkeleti reszen es Kis-Azsia eszaknyugati reszen laktak. A nagy migracio soran a nepek keveredtek mas torzsekkel, es a bolgarok, romanok, albanok es mas nepek kialakulasanak egyik etnikai elemeve valtak. Trak nyelv, az indoeuropai nyelvcsalad kulon aga. Az irott muemlekek (egyes szavak, glosszak es rovid feliratok) az I. evezred kozepere nyulnak vissza. Az I. evezred elso evszazadaiban. A Balkan-felsziget eszaknyugati reszet es az eszaki szomszedos teruleteket illirek, az eszakkeleti – trakok, a deli – gorogok (hellenek) laktak. A korai Vaskort Nyugat-Europaban az ugynevezett Hallstatt—kultura jellemzi, amely ezt a felteteles nevet Ausztria nyugati reszen talalhato Hallstatt varosatol kapta, amelynek kozeleben kiterjedt temetkezesi helyet fedeztek fel, amely Kozep-Europa legregebbi vastermekeit tartalmazza, KR.E. X-VI. Ugyanebben az idoszakban sobanyakat is felfedeztek itt, amelyekben szamos, akkoriban a banyaszatban hasznalt eszkozt talaltak. A hallstatti kultura fo elterjedesi terulete egybeesik az illir torzsek, reszben a keltak letelepedesenek teruletevel. De Hallstatthoz hasonlo muemlekeket talaltak a Balkan-felszigeten, Kelet-Europa teruleten, Del-Nemetorszagban es Franciaorszag keleti peremen is. Az Iberiai-felsziget es Olaszorszag korai Vaskoranak kulturai kozel allnak a hallstatti kulturahoz. A vaskor Olaszorszagban a Kr.e. 10. szazadban kezdodik. Szicilia szigeten a kultura ebben az idoszakban nyilvanvaloan az Egei-tengeri vilag folyamatos befolyasa alatt alakul ki. Del-Olaszorszag kulturaja, valamint a Picene regio (Kozep-Olaszorszag) az illir Befolyas jeleit mutatja. A trakok Kis-Azsia eszaknyugati reszen telepedtek le, Kr.E. 7. szazadban pedig a Treriaiak trak torzse a Cimmeriekkel egyutt betort Lydia teruletere. Azonban csak miutan Lydia ketszer kapott segitseget Assziriatol, es a Cimmeriaiakat meggyengitettek a szkitakkal valo osszecsapasok, a Lydiaiak nyertek. A Cimmeriaiak hatalma megtort. A kimmerek maradvanyai Kis-Azsia eszakkeleti reszen telepedtek le, ahol fokozatosan osszeolvadtak a helyi lakossaggal. A Gorogorszagtol eszakra fekvo Balkan-felsziget fo lakossaga helyi trak mezogazdasagi torzsek maradtak, amelyek fejlettsegi szintje mar meglehetosen magas volt. A Romaniaban talalt bronz-es kulonosen aranytermekek gyartasuk meglehetosen fejlett technikajat jelzik; az egyes vasszerszamok hasznalata a Karpat-Duna orszagaiban mar a szkitak ide erkezese elott ismert volt. A helyi torzsek mar regota kapcsolatban allnak a hallstatti kultura torzseivel, valamint a Balkan-felsziget deli reszen talalhato Gorog torzsekkel, amelyek befolyasa azota kulonosen eszrevehetove valt. Ezert lehetseges, hogy a szkitak altal az altaluk meghoditott helyi torzsekbol szarmazo Befolyas nagyobb volt, mint amit ok maguk gyakoroltak rajuk.

A vas terjedese a Balkanon hozzajarult a mezogazdasag tovabbi fejlodesehez, amely itt keletkezett a neolit idoszakban; az elso evezred elso feleben kezdett szeles korben elterjedni az eke-gazdalkodas. Az eszkozok fejlesztese hozzajarult a kezmuvesseg – fegyverek, kovacsolas, uveg, fazekassag-fejlesztesehez; a fazekassag azonban sokaig nyers es primitiv maradt, mivel a fazekaskereket meg nem hasznaltak ezekben az orszagokban.

E. elso evezred elso feleben eszreveheto valtozasok tortentek a helyi illir es trak torzsek tarsadalmi strukturajaban. Ennek az idoszaknak a telepulesei falvakbol es kis eroditmenyekbol alltak, amelyek a teruletet uralo magaslatokon helyezkedtek el. Ezeknek az eroditmenyeknek az asatasai-amint mar emlitettuk-szamos femtermeket tarnak fel, beleertve az aranybol es ezustbol keszult ekszereket, valamint a kivalo minosegu keramia mintakat. A falvak asatasai nagyon keves femtermeket eredmenyeznek; az ekszerek szinte hianyoznak; a fazekassag primitiv es szinte megkulonboztethetetlen a neolitikum idejen termettektol. Nyilvanvalo, hogy a torzsi nemesseg az eroditmenyekben elt, a hetkoznapi kozosseg tagjai pedig a falvakban eltek. Ez a balkani torzsek tulajdonanak es tarsadalmi retegzodesenek messzemeno folyamatat jelzi. A torzsi nemesseg szetvalasztasanak tenye, amely nyilvanvaloan a bronzkorban kezdodott, szinten megerositi a gazdag es szegeny temetkezesekben talalhato edenyek kulonbseget. De a primitiv kommunalis rendszer fokozatos bomlasa nem vezetett a Kr .E. elso evezred kozepeig. az osztalytarsadalom kialakulasa fele a Balkanon (Gorogorszag kivetelevel). A del-trak torzsek, akik a modern Bulgaria teruleten laktak, ahol az allamok kialakulasa a Kr.e. V. szazadban kezdodott, a legkozelebb alltak ehhez. A gorog gyarmatositok kapcsolatai a helyi torzsekkel, amelyek meg nem eltek tul a primitiv kozossegi kapcsolatokat, ebben az idoben nagy jelentoseggel birnak. Ilyen a gorogok kapcsolata a Balkan-felsziget trak torzseivel, a del-italiai es sziciliai helyi torzsekkel, a keltakkal es az Iberiaiakkal, akik az osi idokben Franciaorszag es Spanyolorszag modern teruleteit laktak, a szkitakkal, helyekkel es masokkal, a fekete-es Azovi-tenger partjan fekvo torzsekkel. A gorogok bekes kapcsolatokat letesitettek a helyi torzsek sokasagaval a kereskedelmi csere alapjan, ami hatalmas elonyokkel jart a koloniak szamara, de gyakran elofordultak katonai osszecsapasok is.

E. 7.
– 3. szazadban a gorogok szamos kereskedelmi es mezogazdasagi telepulest alapitottak-koloniakat az illirek telepulesenek teruleten. Ezutan a hallstatti kozosseg szetesik; kialakul egy kelta-trak Laten kultura, amely ellenseges az Illirekkel szemben. A keltak eszakrol kezdik az Illireket, keletrol pedig a gorogoket. A keltak reszben visszaszoritottak az Illireket, reszben asszimilacionak vetettek ala oket. E. 3.szazadban, amikor az illirek konfliktusba kerultek a romaiakkal, tobbnyire a pogany rendszer bomlasanak szakaszaban voltak. Egyes tudosok ugy velik, hogy a modern albanok az okori illirek leszarmazottai. Az illir kultura muemlekei megmaradtak Ausztriaban, Albaniaban, Olaszorszagban, Macedoniaban, Szerbiaban.

Lehetseges, hogy a Karpatokbol a Balkan—felszigetre valo vandorlas utan az R1a haplocsoporthoz tartozo indoeuropaiak asszimilalodtak az I2A haplocsoport helyi Paleobalkan torzseivel, ami trak nemzetisegek kialakulasat eredmenyezte (irott forrasokbol ismert) (az I2A haplocsoport uralja, az R1a haplocsoport kis keverekevel); ugyanakkor egy uj nyelv alakult ki a hoditok nyelve alapjan, Vagyis indoeuropai alapon, amelynek eredmenyekent a haplocsoportot az I2A haplocsoport uralta elnyelt nehany helyi funkciot. A trakokat egyes kutatok az R1b haplocsoportnak tulajdonitjak. A modern albanok 9 haplocsoportjat kulonboztetjuk meg: E1b1b1 (M35), J2 (M172), R1 (M173), I (M170), G (M201), K (M9, XP), J1 (M267), H1 (M52), E (xE1b1b1), ami rendkivul vegyes eredetuket jelzi. A haplocsoport hasonlo haplotipusok csoportja, amelynek kozos ose van, akinek mutacioja minden leszarmazott altal orokolt (altalaban egyetlen nukleotid polimorfizmus). A "haplocsoport" kifejezest szeles korben hasznaljak a populaciogenetikaban es a genetikai genealogiaban – az emberiseg genetikai tortenetet tanulmanyozo tudomanyban, az Y kromoszoma (Y-DNS), a mitokondrialis DNS (mtDNS) es a HCG haplocsoport haplocsoportjainak tanulmanyozasaval. Az Y-DNS genetikai markereit az Y-kromoszomaval kizarolag az apai vonalon (azaz az apatol a fiakig), az mtDNS markereket pedig az anyai vonalon (az anyatol az osszes gyermekig) tovabbitjak. Igy a ferfiak az y-DNS es az mtDNS markerek hordozoi, a nok pedig csak mtDNS. Az autoszomalis markerek haplotipusait mind a ferfiak, mind a nok kepviselik.

Конец ознакомительного фрагмента.